Gönci hordó

A gönci hordó egy tokaji hordótípus, nevét a tokaji borvidéken található Göncz községről kapta. A város rendkívül fontos szerepet töltött be a tokaj-hegyaljai borok kereskedelmében, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a 136,6 literes ún. gönci hordó mértékegységgé vált. A hordó hagyományosan zempléni tölgyfából készült, az első időkben még fa abroncsozással, majd a XIX. század első éveitől kezdve jelentek meg a vasabroncsok, melyek a század végére gyakorlatilag egyeduralkodóvá váltak. A többi magyar hordónál hosszúkásabb és keskenyebb a gönci, mivel a - főként távoli piacokra igyekvő, öszvérvontatású - szekerek rossz, meredek utakon közlekedtek, így a jobb helykihasználás és a biztonságos szállítás miatt lett egyeduralkodó ez a hordótípus, amelyből általában 4 fért pontosan a szekérderékba.A hordó az aszúborok készítésekor is fontos szerepet játszott: az aszú annyi puttonyos volt, ahány puttony töppedt szőlőszem került egy gönci hordó alapborba. A mai szemmel furcsának tűnő méret magyarázata, hogy a XIX. század közepéig az úgynevezett budai icce (848 milliliter) volt a legelterjedtebb bormérő egység - egy gönci hordó pedig 160 budai icce.